vissza

A zsűriben Békés Itala

máj
16
2011

Békés Italával egy élmény beszélgetni! Részben, mert a Kossuth-díjas színművésznő rendkívül expresszíven fogalmaz és szavai azonnal életre kelnek, másrészt azért, mert nemcsak szavaiból, hanem egész lényéből lüktető energia hömpölyög. Első kérdésemre, hogy fel tudja- e idézni gyermekkori orvosát, egy verssel felel:

bekes.itala.jpgKosztolányi Dezső: A doktor bácsi.

Áldott aranyember.
Világító, nyugodt szemei kékek.
Komoly szigorral lép be a szobába,
szemébe nézek és csöppet se félek.
Borzongva érzem biztos újjait,
ha kis, sovány bordáimon kopog.
Ősz bajusza a fagytól zuzmarás,
hideg kezén arany gyűrűsorok.
Oly tiszta és oly jó. Ő ír medicínát,
keserűt, édest, sárgát vagy lilát.
Az ő kezéből hull a paplanomra
nagynéha egy halvány, szelíd virág.
Rá gondolok, ha szörnyű éjszakákon
párnáimon oly egyedül sirok.
Ő az egészség és a bizonyosság,
titkok tudója és csupa titok.
Gazdag, nyugodt. Nehéz bundája ott lóg,
prémét szelíden prémezi homály.
De elmegy innen és itthágy magamra,
színházba tér, vagy csöndbe vacsorál...
Ilyenkor látom otthon s páholyában,
amint valami víg tréfán nevet.
De kék szeme egyszerre elsötétül,
rám gondol, mit csinál a kis beteg?

A béke ő, a part, a rév, az élet.
Jaj, hányszor néztem jó arcába hosszan,
míg ájuló álomba lengve árván,
kis ágyamon, mint egy bús, barna bárkán,
ködös habok közt ringatóztam.

A gyerekkori körzeti orvosunk tökéletesen olyan volt, mint a versbéli doktor bácsi. Ma már tudom, hogy ez mekkora kincs. Balázs bácsi nemcsak a tünetekre figyelt oda, hanem az egész személyiségre. Ismerte a betegeit, tudta, milyen emberek. Sokáig nem leltem hasonló orvosra, mígnem összetalálkoztam a mostani háziorvosommal, Keltai Verával, aki egy nagy orvos dinasztia leszármazottja. Ő, Balázs Bácsihoz hasonlóan ismeri és figyelembe veszi a személyiséget is. Egy ilyen háziorvos az egészség egyik alapköve lehet, ezért nagyon örülök, hogy részt vehetek a zsűrizésben.

Itala, aki téged ismer, vagy akár csak néhány percet tölt el a közeledben, az látja, érzi, hogy milyen tiszta erő és dinamizmus árad belőled. Hogy csinálod ezt?

Én abban hiszek, hogy a legjobb gyógymód- mindenre- a mozgás. Még akkor is, ha valaki lebénul. Minden porcikánkat, amit mozgatni tudunk, mozgatni kell, hiszen ami él, az mozog! Az életfunkció maga a mozgás, más szavakkal az anyag létezési formája a mozgás! Aki nem ismeri kocsija működését, előbb-utóbb elveszíti felette a kontrollt, így van ez a testtel is; ismerni kell az anyagát és tudni, hogyan működik. Berczik Sári azt mondta, a test harmóniája a lélek harmóniája. Saját magamon is tapasztalom ezt, és látom, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen sportolnak, egészen másként gondolkoznak, sokkal fegyelmezettebbek. A differenciált mozgás differenciáltabb gondolkodást tesz lehetővé, és szerintem, a gátlások jó része is abból fakad, hogy valaki nem ura a testének.

Nagyon fontos, amit mondasz! Hámori József Széchenyi-díjas agykutatónk gondolatai jutnak eszembe. Úgy véli, hogy aki koordináltan tud mozogni, az fegyelmezettebben gondolkodik, mert a bonyolult mozgássorozatok elsajátítása a központi idegrendszer működését fejleszti.

Így van, a mozgás a test, a lélek és a szellem gyógyszere egyaránt. Ráadásul, az ember, aki birtokában van a saját testének, képes megőrizni a fiatalságát. Azt szoktam mondani, hogy ha egy hétig nem tornászom úgy viszem ki a szemetet, mintha annyi idős lennék, mint amennyi vagyok. Figyeld csak meg; bármi bajod van, amint elkezdesz mozogni, jobban leszel. Ez a legjobb orvosság! Csak az emberek ezt részben nem hiszik el, részben lusták. Tudom, mert én is az vagyok, kell egy csoport, egy társ, aki az embert inspirálja. Amellett, hogy eljárok mozogni, van egy barátnőm, aki rendszeresen eljön hozzám, és vele is tornázom.

Mit tornázol?

Kialakítottam magamnak egy sajátos „ötvözetet” a művészi tornából, amit még Berczik Sáritól tanultam, a gyógytornából, amit egy másik remek tanár, Papp Márta ismertetett meg velem, és az életem során elsajátított különféle táncokból. Ezek főleg nyújtógyakorlatok, rendkívül differenciáltak, minden egyes porcikát meg lehet velük mozgatni, olyan izmokat is, amelyekről nem is tudjuk, hogy léteznek. A testmozgást sokan fárasztónak tartják, pedig nem feltétlenül kell erőből végezni a gyakorlatokat és nem kell agyonhajszolni a testet. Rengeteg olyan gyakorlat létezik, amit ülve, fekve is lehet végezni, mégis nagyon hatékonyak és feltöltenek energiával. Finom, egészen apró mozdulatokból is ki lehet indulni, és fel lehet építeni a mozgást, sőt ezek számítanak igazán, hisz’ tudjuk, a lényeg a részletekben rejlik.

Bulla Bianka