vissza

Brigi és az ABC

jan
20
2011

A csinos műsorvezető, Zalatnai Brigitta szombat délelőttönként olyan érdekes témával jelentkezik az M1-en, hogy elfelejtünk a konyhába rohanni. Az ebéd ráér, viszont amit tőle és vendégeitől hallhatunk az „ Egészség ABC”- ben hétről-hétre : nem. Brigitta egyébként tagja volt az Országos Alapellátási Intézet által első ízben kiírt „ Az év praxisa” pályázat zsűrijének.

- Mi motivált, milyen érzések miatt lettél "egészségügyis"?
- Egészségügyis akkor lettem, amikor tudatosan kezdtem az önismerettel foglalkozni. Hat évvel ezelőtt jelent meg a Teremtő önismeret című könyv, és rájöttem arra a közhelyre, hogy az ember legfontosabb kincse a saját teste-lelke-egészsége. Ezen dolgok együttállása pedig, mindenkinél elsősorban saját magán múlik.
- Mikor is indult a műsorod?
- 2008-ban indult a tévében az Egészség ABC, mely most már a 3. évadát éli. Szeretném mindenkinek átadni, hogy legyen tudatában azzal a kinccsel, mellyel az egészséges ember rendelkezik. Sőt arra is gyakran felhívom a figyelmet, hogy erre vigyáznia kell!
- És ha nem az illetőn múlik, és mégis beteg lesz?
- Ha már kialakult a betegség, arra buzdítok mindenkit, olyan orvost keressen, aki nem futószalagon gyógyít, aki nemcsak az okozatot látja, hanem egészen az okokig hatol. A pácienssel együtt megkeresi a betegség okát és nem elégszik meg tüneti kezeléssel.
Ehhez persze nagyon elhivatottnak kell lenni, de vannak ilyen orvosok. Akik komolyan veszik a Hippokratészi esküt, és a beteget holisztikus látásmóddal, test-lélek-szellem egységében látják és kezelik. Egyébként minden testi betegség a lélekből indul, most már az orvosok is vallják.
- Tavaly indult „ az Év praxisa” pályázat, idén januárban pedig a nyertesek átvehették díjaikat. Te is ott voltál a bírálók között.
- Ilyen "előképzettséggel" szívesen fogadtam az Év praxisa pályázat zsűrizésének felkérését, mert ott is láttam, hogy vannak orvosok, akik érzékenyek, "szeretik" az embereket és nem káposztafejeket látnak bennük. A betegek pedig ezért nagyon hálásak, hisz tollat ragadtak, vagy leültek a számítógép elé, hogy benevezzék az orvosukat. Egyszerűen fogalmaztak, nem akartak nagy körítéssel nekifutni a dolognak, leírták a saját történetüket az orvossal, aki életet mentett, segített, vígasztalt, lelket öntött beléjük.
Tette a dolgát, amit tennie kell egy valódi gyógyítónak. A többi meg úgyis a gyógyultakon múlik, hogy mit tesznek az újonnan visszakapott egészségünkkel.
 - Szerinted mi a jó háziorvos ismerve?
- A jó háziorvos lelkiismeretesen gyógyít, szoktuk ugye mondani. De mit is jelent ez valójában? Lelkiismeretesen az tud gyógyítani, aki saját magát is ismeri. Nap, mint nap a saját lelkébe néz. És ez bizony fárasztó feladat. De a rest, kétszer fárad, úgyhogy nem érdemes lustálkodni, mert a lélekmunka meghozza gyümölcsét és ezt egy bölcs orvos tudja. Belenéz a másik ember szemébe és őszintén kíváncsi rá. Aki nemcsak a túlélésért, hanem az életminőség javításán is dolgozik. Aki gyógyír az embereknek. Az igazi gyógyítás nehéz feladat, de aki megteszi, annak nagy sikerélményei vannak.
- Szoktál-e téli betegségeket összeszedni?
- Szerencsére ritkán betegszem meg, mert tudatosan figyelek magamra és családomra. Vallom, hogy az egészség tanulható, fejleszthető, csak ezzel is „dolog” van, amit ugyebár nem nagyon szeretünk. Ugyanis egészségesen élni, nagyobb feladat, mint egészségtelenül, és most fáradtak vagyunk, meg egy kicsit lusták is, ezer indokot találunk rá, hogy valamit ne tegyünk, mint arra, hogy tegyünk. Amikor érettségiztem felírták a táblára útravalóul a tanárok, hogy: „Nem elég akarni, de tenni, tenni kell!” A mondás egyetemes és bármelyik korszakunkban igaz.

Bozsán Eta