Úgy egyél, hogy jól legyél!
Figyelmébe ajánljuk Dr Filippo Ongaró sokak számára eretnek gondolatokat is tartalmazó könyvét. Ha érdekli önt, hogyan gyógyít egy űrorvos, ne hagyja ki , könyvespolcán a helye.
Mottó: „Étked váljék gyógyszereddé, s gyógyszered legyen az étked.” (Hippokratész)
„Eszébe jutna valakinek homokot tölteni autója benzintartályába? Valószínűleg nem. Pedig majdnem ezt tesszük nap, mint nap saját testünkkel. Életünk során átlagosan 30–60 tonna élelmet fogyasztunk el, ezért nem szabad alábecsülni, hogyan hatnak táplálkozási szokásaink az egészségünkre. De mit, mikor és hogyan együnk? Nehéz jól döntenünk a rengeteg tévhit, közhely és hamis vélekedés mellett.
Űrorvosi tapasztalatai alapján a szerző egészen merész, forradalmian új, személyre szabott programot javasol: Táplálkozzunk génjeinknek megfelelően! A legújabb kutatások alapján meggyőzően érvel arról, hogy a különböző élelmiszerek hogyan hatnak génjeinkre és szervezetünk természetes egyensúlyára, s ennek megfelelően miért és hogyan kell megváltoztatnunk eddigi helytelen életmódunkat, étrendünket és életfilozófiánkat. A könyv elméleti megalapozottsága mellett rendkívül sok tanáccsal szolgál arra, hogy hogyan alakítsuk ki fokozatosan a génjeinknek megfelelő étrendünket, és mindebben hogyan segíthetünk másoknak.”
Dr. Filippo Ongaro, a budapesti Quintess Tudásközpont és Egészségközpont nemzetközi orvos-igazgatója 10 éven keresztül volt a kölni Európai Űrügynökség életmód-tanácsadó és rehabilitációs részlegének orvosa. Azt vizsgálta, ahogy az űrutazás során az asztronauták szervezete öregszik: 6 hónap alatt akár 10 évet. Ennek következményeit az űrorvosoknak a legkorszerűbb – a hagyományos orvoslásban még nem alkalmazott – tudományos kutatási módszerek segítségével kell kompenzálniuk. Így az űrhajósok káros következmények nélkül térhetnek vissza a hétköznapi életbe. Dr. Ongaro élvonalbeli olasz atlétákkal is dolgozott annak érdekében, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák. Mindezt a speciális tudásanyagot és tapasztalatrendszert használja fel napi munkájában és könyvében egyaránt. Összefoglalja a nutrigenomika, a táplálkozásra vonatkozó legújabb kutatások eredményeit, bemutatja a génkutatás és a modern orvoslás korszakalkotó újdonságait, és mindezt saját napi orvosi praxisának tapasztalataival ötvözi.
Könyvében felhívja a figyelmet arra, hogy a külső – életmódunkra, táplálkozásunkra, lelki egészségünkre ható – körülmények sokkal gyorsabban változtak körülöttünk, mint génjeink. Könyvéből kiderül, hogy milyen következményei lehetnek annak, hogy jelenlegi táplálkozási szokásaink nem követik optimális mértékben génjeink igényeit.
Meglepő válaszokat kapunk a mindannyiunkat érdeklő alapvető kérdésekre: hogyan őrizhetjük meg egészségünket és hosszabbíthatjuk meg életünket; milyen életmódot folytassunk; hogyan változtassunk étrendünkön, mit, mikor együnk; hogyan tápláljuk gyermekeinket; mit és hol vásároljunk; hogyan álljunk ellen a fogyasztói társadalom és az élelmiszeripar csábításainak, és hogyan készüljünk fel életmódunk megváltoztatására?
Ongaro szakít az összes diétával, de nem azért, hogy egy újabbat alkosson. Szerinte a diéták csökkenthetik ugyan a kalória bevitelt, de nem fókuszálnak a komplex egészségfejlesztésre és többnyire a rossz szokásaikat és életmódjukat megőrző páciensek nem érnek el érdemi változásokat. A szerző ezzel szemben a különböző élelmiszerek génkifejeződésre gyakorolt hatását, tápértékét és glikémiás indexét veszi alapul, ebből adódóan újszerű megközelítésben javasol diétás változtatásokat.
Részletesen elemzi a napjainkban egyre gyakoribb ételallergia jelenségét, tárgyalja az egyes táplálékokkal szembeni intolerancia tüneteit, felismerésének és kezelésének módját. Kitér az újszülöttek, csecsemők táplálási rendjének ideális felépítésére. Az egyes élelmiszerek a szervezetbe jutva jelentős átalakuláson mennek át, és felszívódva szinte minden sejtfunkciót befolyásolhatnak. Leírja, hogy a bélhuzamban csaknem 10-szer annyi baktérium él, mint ahány testi sejtje van az ember szervezetének. A baktériumok és az elfogyasztott táplálék genetikai információtömegének közvetett hatása lehet a testi sejtek működésére, de a génállományra is. Ez is azt igazolja, hogy bizonyos betegségek, daganatos elváltozások kialakulása vagy kivédése szorosan összefügg táplálkozásunkkal, étrendünk kialakításával és az élelmiszerek elkészítési módjával.
Bemutatja, miképp vált a természetes táplálék ipari termékké, egyre észrevétlenebbül beférkőzve a sejtjeink által irányított „komputerünk” vezérlő központjába, ezzel szervezetünkben komoly, de bizonyos helyzetekben még nem visszafordíthatatlan károkat okozva.
Szerinte az élelmiszeripari nagyvállalatoknak CSR programok helyett inkább valóban természetes, magas tápértékű termékek kifejlesztésére kellene fordítaniuk erőfeszítéseiket. Könyvében egy fenntartható egészségprogramot javasol, kitér a Slow Food (hagyományosan, egészségesen, természetes anyagokból építkező) mozgalomra és az ún. nulla kilométeres menüre is (amely 100 km-es rádiuszon belülről származó ételekre alapozza étrendünket, elkerülve, hogy például egy ausztrál bor árában egyrészt 35% felárat fizessünk a szállításért, másrészt elérve, hogy csökkentsük a széndioxid kibocsátást). Ezek a gondolatok már egy új, fenntartható életmód elveit feszegetik.
A könyv méltán népszerű Olaszországban, és nagyon időszerű bárhol, ahol a fejlett ipari társadalommal összefüggő népbetegségek hódítanak. Noha Ongaro doktor is készített egy táplálkozási piramist, ami eltér a brüsszeli EUFIC (European Food Information Council, azaz az Európai Élelmiszer Információs Tanács) és más nemzetközi szervezetek piramisától, könyvének mégsem az a fő célja, hogy új divatot alkosson. Sokkal inkább szemléletet kíván formálni és azt elérni, hogy vegyük kezünkbe sorsunkat és egészségünket.
